Szerintem az ablakmosóban is glikol van, de a sok propanol miatt - ami a tisztításhoz kell - kevesebb.

Amelyik kút ezért pénzt kér, az száradjon ki!

kínai gagyit nem érdemes megvenni, mert nem zár légmentesen, a felszívott folyadék visszafolyik. Másrészt annyira szűk a cső, amiben az úszó van, h annak a falának nekitapadva eleve nem lehet leolvasni pontos értéket.
Én mérgemben egy kis félbevágott ásványvizesbe szívtam ki a kiegyenlítőtartályból, és abban nyugodtan le lehetett olvasni a szabadon lebegő úszón lévő skálát. Az, hogy pontos-e sajnos nem próbáltam ki, mert a mélyhűtőbe kellett volna tenni, de ehhez m nincs kedvem.

el kell menni egy benzinkútra, ahol ingyen megnézik. vagy venni egy 600 forintos fokolót a bárdinál, unixnél...

jobb kutakon azért ingyen mérik
milyen kellemes lehetett régen mindig leengedni a hűtővizet
én már a glikol nemzedék vagyok, tudja valaki, hogy mióta könnyíti meg életünk? (és gyilkolja a nem rendeltetésszerűen használóit?

Nekem eddig sose kértek fagyállómérésért pénzt benzinkúton.

Szerintem András arra gondolt, hogy a kutas fáradozásáért megsegíti egy kávéval (ad neki egy kétszázast).

Lehet vitát szítok, mégis leírom, hogy sok 2002-2005 közötti autóról, márkaszervizében hallottam már azt, hogy nem szükséges csak 10 évente lecserélni a hűtőfolyadékot. Ezt a 10 évet én is furcsának tartottam, de legutóbbi szervizelések alkalmával mégis megmérettetem 4 különböző autót(6-8 évesek) és tényleg olyan állapotban voltak a folyadékok, mint újkorában. Mondjuk ezek az autók a legnagyobb hidegben is indulnak, eddig probléma mentesen.

Kíváncsi vagyok, másnak mi a tapasztalata?

- Nekem a -17 fokos folyadékom a minap megdermedt annyira, hogy azt hittem, behalt a vízpumpa, mert nem ment előre víz a hűtőhöz. A motor már kezdett túlmelegedni, elől meg jég hideg volt minden. Aztán a -4-ben felengedett annyira, hogy megindult a cirkuláció, és rá tudtam keverni 2 liter -70 fokos koncentrátumot. Még szerencse, hogy nem főztem meg a motort.
Tanulság: néha bizony előfordul, hogy a "csak" - 19 fokos folyadék nem elég!. És ez igaz az ablakmosókra is, ahol ez a kapható egyik típus - mármint a -19-es. A tartályba nem fagy bele, de a fúvókába már kérdéses.
Egyszóval a túl magas dermedéspont nem azért jelent elsődleges veszélyt, mert szétfagy a blokk, hanem azért, mert könnyen megfőzhető vele a motor, a hengerfej.
Fagyálló mérőt venni sztem oktalanság, évente egy mérést megejteni - és adni 200 ft-ot a kutasnak - mindenkinek van ideje a tél beálltakor egy tankolás alkalmával.

Épeszű kolléga mindig megméri ilyenkor az ügyfél fagyállóját. Természetesen ez nem pénz kérdés. Épp a minap egy hölgy Peugeot 206-ját mentettük meg, mert bizony az most szétfagyott volna, mint a szél:-)Szerintem bármelyik normális műhelyben ingyen megmérik.

Van egy 20 éves kitűnő állapotú youngtimerem, amelyen elmulasztottam mérni fagyállót, de most a nagy hidegek óta egy fészerben van letámasztva, motor külön bebugyolálva./tehát kb. a kinti hőmérséklettől 5 fokkal melegebb helyen áll/ Vagy egy hete öntöttem a kiegyenlítőtartályba -35 -ös koncentrátumból, sajnos már a max. jel felettig,utána járattam a motort vagy egy negyedóráig. Elkeveredhetett ezalatt a cucc? Az eredetileg benne lévő folyadék, úgy tudom olyan -15 ig volt jó....

@robian: milyen kellemes lehetett régen mindig leengedni a hűtővizet

Ha csak évente kétszer, az istenes. Surányi Endre könyvében olvastam, hogy a Don-kanyar utáni fejvesztett meneküléskor, bocsánat, tervszerű visszavonuláskor _minden este_ leengedték a hűtővizet a gépjárművekből, bevitték az alvóhelyre és reggel visszatöltötték.

Nekem egyébként a cikkben látható kék mérőm van, a Lidlben lehet kapni. Kétféle van, ablakmosóhoz és hűtőfolyadékhoz. Azzal -25 fokra állítottam be a folyadékot, kíváncsi lennék, refraktométerrel mérve mennyi.

Ezt szeretem Stump Bandiban (meg Göbölyösben): gyakorlatias megközelítés. Vannak elméletek, városi legendák, tévhitek, ők meg nem az ezer éve hangoztatott klisékkel dobálóznak, hanem szisztematikusan mérnek, tesztelnek. Hogy éppen Zsiguli fűtést, motorféket vagy fagyállómérőt, az mindegy, a lényeg, hogy mit mutat a valóság.

Nekem is van valahol ilyen kínai "műszerem", nem túl sokat ér. Két egymás utáni mintavétellel tudok 10 fok differenciát előidézni, mert vagy eleve nem áll egyenesen az úszó, vagy az üvegcső falához tapad, szóval csak megerősíteni tudom, hogy nem lehet a mérési eredményre alapozni.

A kék, Lidlben kaphatóból a hűtőfolyadékhoz valót kellett volna megvenni, nem az ablakmosóhoz valót, ha figyelmesebben vásárol a cikkíró. Szerintem működik, persze azt nem állítom, hogy hajszálpontos, de jó.

Egy kis kötekedés: hogy lehet forgalomba hozni egy terméket magyar nyelvü használati utasítás nélkül?

Ha sima vízzel is letesztelitek, akkor kiderült volna, hogy milyen hőfokon kell használni hideg és meleg üzemmódban...

Illetve az is kiderült volna, hogy milyen pontos a műszer.

A víz fagyáspontja alap körülmények között nem nagyon tér el a nulla foktól.

No, ennek a szétfagyásnak az elkerülésére, raktak a Csepelek blokkjába ún.fagydugókat.

Azon gondolkodom hogy írjak e kommentet. Inkább nem, úgyse lenne értelme. De mivel a rendes nickem le van tiltva, így megtartom magamnak.

Persze, hogy nem működött, ha tudnátok németül, akkor látnátok, hogy ez az eszköz a 426-os HEMI fagyállófolyadékának ellenőrzésére szolgál kizárólag:-)

Nekem is ilyen kék Lidl-gazdaságos vackom van. Évekkel ezelőtt vettem, azóta porosodott a szerszámosláda alján. Rá volt írva a dobozára, hogy hűtőfolyadékhoz való.
December elején kimérettem kúton refraktométerrel a lötyim, e szerint -37 cfokig jó a fagyállóm. Otthon próbaképp megmértem a lidlis csodával és 2 mérésből 2x ~ -30-35 cfokot mutatott. (-30 -40 között félúton állt meg)
Az úszó nem tapad rá a cső falára, szerintem teljesen használható, de CSAK ERRE bízni a motort hülyeség.

Ha igazat irtak a fagyallos flakonra, akkor -35 fokig jo vagyok, mert higitatlanul kerult a rendszerbe. Igaz meg nyaron egy vizpumpa csere utan. Eddig meg nem fagyott be.

Fiúk, ez a cikk a nem rendszeres TC-olvasóknak szól, ugye? Mert a szint nem sokkal futja túl a B jogsi vizsgáján megkövetelt magasságot. Mi a helyzet a színekkel? Piros? Kék? Sárga? Mit károsít a fagyás először? Vízpumpát? Gumicsöveket? Talán a termosztátot? Van-e értelme nyáron kevésbé fagyálló löttyöt keverni? Mi történik, ha tömény, mínusz 70-80 C-s anyagot tölt Feri a hűtőbe, "biztos, ami biztos!" felkiáltással?

Már bocsánat!

@hörgőszelep:
És gyakorlatilag minden autó blokkjába, még ma is!

A pickupnál nem szoktuk elérni a folyadékot, mert a szintjelző a betöltőnyílástól sokkal mélyebben van. Volt már olyan, hogy a kutas a szolgálati műanyag seprűből tépett ki egy szálat mintavételhez, máskor belelógattam a gumipókot. :)

ccvv:
amennyit a cikkíró leírt,bőven elég az átlag autósnak. Az általad felvetett kérdések már PhD fokozatot feltételeznek.

Kérdésem hogy mi van az említett fagyasztó teszttel:
kis mennyiségű folyadékot kivarázsolok az autóból.
Kupakban, vagy valamiben beteszem a fagyasztóba.
Megnézem kb. 2 óra múlva. Eredmény olajsűrűségű folyadék, de nincs a fagyásra utaló nyom. Akkor ez jó ?

Nekem is Lidl féle mérő van, amikor megvettem betettem -19 fokig löttybe és -19nek mutatta, betettem -30-asba és -30nak mutatta (értelemszerűen amennyire szemmel le lehet pontosan olvasni) nekem ez pont elég pontosságnak.

Ezek az olcsó úszós sűrűségmérők (areométer a tudományos neve) elég bizonytalan eredményt adnak, különösen abban a szűk üvegcsőben, amibe fel kell szívni a folyadékot. Ott ugyanis mindig hozzáér az úszó az edény falához, az areométer használatának meg egy alapvető szabálya, hogy nem érhet hozzá, teljesen szabadon kell úsznia. Ráadásul a skálázása is olyan, amilyen (ennyi pénzért), arról nem is beszélve, hogy a vizsgált folyadék sűrűsége jócskán függ a hőmérsékletétől is. A refraktométer a jó módszer, láttam már boltban is, de egy épkézláb autószerelő műhelyben is kell lennie. Az utóbbi időben én már nem is szoktam méregetni, a családban lévő kocsikban 2-4 évenként cserélni kell, és ha véletlenül utántölteni kell, mindig van a polcon egy liternyi ugyanolyanra kevert.

@Szárnyati Gézа: Ezt az "este leeresztem reggel visszatöltöm" dolgot ma is szaporán művelik fejlődő országokban. ;)

@hörgőszelep:
Üdv!! Oszt mégis szeétfagyott.

@robian:

A glikol nóvum jellege attól függ, hogy hol vizsgálod a használatot. A Luftwaffe gépeiben már a háború előtt használni kezdték, kimagasló sikerrel. Nálunk, mint minden más, ez is jócskán megkésve mutatkozott be.

@kewcheg:

Ha biztosra akarsz menni, keresd meg a hűtő alján a leeresztőt, majd engedj le legalább 1-1,5 litert. Utána töltsd be a tömény cuccot. Ja és járasd meg rendesen, mert álló helyzetben nem biztos, hogy bemelegszik üzemi hőfokra, illetve sanszos, hogy neked nem lesz türelmed kivárni. Nem beszélve arról, hogy a rendes elkeveredéshez is kell egy kis idő.

Hemi:
ceterum censeo Carthaginem esse delendam.

@karlmann: a repölőben? ?azok nem léghütésesek?a magasban akár 80 fokon felforrna a víz

@kewcheg: Nem keveredett el. Én beöntöttem e kiegyenlítőbe 3 liter tömény fagyállót, (kicsit levettem a hűtő sapkáját, hogy nyomjon ki a közegből és legyen helye), majd mentem a kocsival 20 km-t nagyobb sebességen, hogy a vízpumpa jól megdolgozza a közeget. Na és mi lett?? Az lett, hogy a -15 fokos közeg -17.5 fokosra változott (a várt 28 helyett), azaz alig keveredett a kiegyenlítő felől a cucc. Le kellett engedni a hűtőből 2 litert és azt pótolni tömény anyaggal, így lett viszont 35 fokos. Egyszóval a kiegyenlítő felől keverni ilyenkor már "gyorsba" nem lehet, több száz kilóméter kell neki a keveredéshez. Ráadásul a hideg miatt nemigen kerül kinyomásra víz a tartály felé, ezért ez is nehezíti a keveredést.

Más: A fagyás a merev alkatrészeket kezdi ki először, jellemzően a hűtőrendszer átvezető fém csöveit. Ha a fagyás tovább tart, akkor jön a hűtő, majd a blokk. A hengerfej általában az utsó, valamint a gumicsövek.
A tömény fagyálló erősen korrodáló hatású, valamint a hűtőképessége rosszabb a víznél, ezért nem lehet töményen használni. Nyáron megfőhet vele a motor, és a sűrű állaga miatt a vízpumpa is tönkremegy.
Viszont mivel remek kenőhatása van, ezért kötelező nyáron is fagyállós folyadékot alkalmazni - főleg a 20 évnél fiatalabb autókba - , mert ezek motorját, vízpumpáját úgy tervezték, hogy bekalkulálták a kenést a "fagyálló felől". Tehát a sima víz kevés. (Amúgy a fentiek szerint sima vízzel 2-5 fokkal kevésbé melegszik fel a motor, de ez csak érdekesség.

Én Angliában élek, és a hideg idők előtt elszaladtam egy műhelybe megméretni a nemrég vett autómban a fagyállót (errefelé nem sokat gondolnak a téllel), és tesztcsíkot használt a jóember, nem refraktométert. De jó volt, és szét sem fagyott - mondjuk meg is lepődtem volna, a mérés szerint -50-ig jó, itt meg -1, esetleg -2 a max...

Régebben nem voltam érintett, amíg léghűtésessel jártam. Szegény lámább kutasok sosem értették, hogy az oly nagylelkű hűtővízmérési ajánlkozásuk miért csalt vigyort a pofimra.

Arra azért kíváncsi lennék, hogy fizikálisan hány fok "túlhülést" tűr el a fagyálló? Tehát akinek mondjuk -18 fokos, annak gondolom egy -20-22 még nem fogja fossárepeszteni a blokkot. De vajon tényleg, mennyi a tűrési tolerancia? Aztán Van egy két tipp, amivel finomítható a dolog. Egy szerelő barátom mondotta, hogyha szabadon áll a kocsi, de késő este egyszer felmelegítjük még üzemi hőfokra, és hókupacokkal való körbepárnázással megakadályozzuk ezt követően a kocsi alatti légmozgást, akkor a hajnali fagycsúcs kevésbé fogja olyan közvetlenül érinteni. De egy fűtetlen sátorgarázs is többet ér a semminél.

Kb. 2 perces művelet megmérni, és beállítani a hűtőfolyadékot, hogy hány fokig jó. Aki annyira leszarja a kocsiját, hogy ezzel sem foglalkozik, és emiatt szétmegy valami a kocsijában, azt valahogy nem tudom sajnálni.

@Gyurma73: BF 109-es típusban a db 601 ,db 605 motorok és társai folyadék hűtéssel működött ami nem feltétlen csak és kizárólag vizet jelent mivel,van sós oldat is ami bírja a pár ezer fokot (naperőmű).

Ingyen teszt. Kiszippant az ember egy csődarabbal vagy valamivel egy-két kupaknyit és berakja a fagyasztóba. Ha megdermed, lehet fagyállót cserélni, ha szálkásodik az gond lehet mert az átlag fagyasztók nem mennek -20C alá, ha meg csak összesűrűsödik akkor semmi gond.

Jopar jarmuvel en is beszoptam a kinai gagyi merovel, azota lottem egy refraktometert, az se volt veszes, korai ebayes idokben megallt 10e huf alatt postaval egyutt - most mar bizta olcsobb, de ez hasznalhato, a tobbi pedig hulladek. Ugyis cserelni illik a fagyallot par eve, ezert jobb olyan tudatban elni, hogy ott a polcon a refrakto ha kell. (3 auto, 2 motor az otthoni vizhuteses geppark)

@ne vegyél autót me drága:
"van sós oldat is ami bírja a pár ezer fokot (naperőmű). "

sóolvadék. nemegyenlő oldat.

csak tudnám, mi a bánatot akartok kenni egy vízpumpán? a szimmeringet? vááááá

kicsit késő most bedobni ezt a cikket, nem?

amelyik fagyálló akart, az már rég megfagyott

@Gyurma73: Nem légköri nyomás van a hűtőrendszerben, így a forráspontja is 100 fok felett van...

@IQLight: a tömszelencét :)

Én 10 éve már elcsesztem egy vízpumpát a sima vízzel.. egy életre megtanulja az ember ha a vezérműszíjat is le kell hozzá szedni. :)

nekem is a lidls mérö van -30 mértem,a kúton meg -27-t.

Miért engedélyezik vajon a semmirevaló "műszerek" árusítását?

A fagyállóról nekem az jut eszembe,amikor a '90-es években katona voltam ősz végén feltöltötték a teherautók hűtőjét fagyállóval,tavasszal meg lecserélték vízre és literre pontosan el kellett számolni vele és eltárolták a következő télre.Akinek meg hiányzott belőle vagy valamilyen okból nem sikerült tejesen leengedni az mindenfajta büntetést kapott.

@Gyurma73:

Tekintve, hogy a magasság növekedésével a hőmérséklet fordított arányban változik ez nem okoz gondot. Gyakorlatilag a 30-as évek második felétől a repülők többségében folyadékhűtéses rendszer volt. Terveztek hozzá nyitható-zárható zsalukat, Illetve a kenési rendszernek is saját hűtése volt, külön olajhűtővel. Ezen felül egy igen összetett szeleprendszert építettek be, hogy mindig optimális hőmérsékleten működjön a motor.

Tavaly télen szakszervizbe adtam az autót téli felkészítésre-átnézésre, ami sokmindent tartalmazott,de fagyálló fokolást nem.

A következményeket nem részletezném - azóta magamnak szerelek.

Feri-e vagyok?

Ha én a homasitás 400forintos bóvlival -18-at mértem, a kutas meg ezzel a cumóval -18at akkor mi van?Gagyi és gagyi között is van különbség?:)

Köszönöm a válaszokat.És ha túlmegy a fagy a folyadék tűréshatárán,de nem indítom be a kocsit,míg meleg idő nem lesz,akkor megússza a motor károsodás nélkül?

Lehet nekem is mérnem kellene egyet, a napokban volt -20 körül Szegeden, talán még alatta is, de -25-nél biztos több. Én hülye, nekem meg eddig csak 1-1,5 üveg fagyálló volt benne (4,5 literes a rendszer), most imádkozhatok, hogy ne legyen semmi baja... azóta hajtottam egy kicsit, meg töltöttem is utána még 1,5 üveggel.

@kewcheg: Szerintem igen.

Nekem beállt az astrába a víz,5km után felszaladt a vízhőfokmérő 100 c-ig,mindeközben jéghideg levegőt fújt a ventillátor .Félreálltam aztán 5 perc várakozás után vissza,mondok menjünk a másik kocsival az kóser.Mire visszaértem beállt a vízhőfok 90-re és fűtött a radiátor.Újabb fordulás és gyí.

Zsolt64 és Make Valamit indult el a jó irányba. Az igazán pontos mérés valami ilyesmi lenne:
1, leszívni 2-3 dl-t, majd műanyag pohárban v. zacskóban megfagyasztani. A háztartási fagyasztók -20 Celsius fok körülre hűtenek, ez nem elég. (Ha ilyenben megfagy, már abba is hagyhatjuk a mérést, lehet cserélni.) Olyan hűtő kell, ami -50-et v. hidegebbet tud. Esetleg szárazjég.
2, A keményre fagyott anyagot apróra törni, majd egy edénybe téve folyamatosan kevergetve mérni kell a hőmérsékletet. Amikor nagyjából a fele megolvadt, és nem változik a rendszer hőmérséklete, akkor vagyunk az olvadás/fagyás ponton (ilyenkor a folyadék és a szilárd fázis termikus egyensúlyban van, ez addig marad így, amíg mind meg nem olvad, utána újra emelkedni fog a hőmérséklet).
Mindez persze nagyon macerás, de legalább pontos módszer. A termodinamika nem hazudik. Rutinmérésre persze nem való, de a műszerek kalibrálására és időnkénti ellenőrzésére igen.
Az areométeres és a refraktométeres módszer nem a fagyáspontot méri közvetlenül, hanem tkp. a folyadék összetételét. Etilénglikol-víz tisztán kétkomponensű elegyében ez egyértelműen meghatározza a fagyáspontot, (lásd a grafikont itt: www.medikemia.hu/index.php?p=contents&cid=701), így a műszerek skáláján már közvetlenül ezt tüntetik fel. Gond akkor van, ha nem olyan anyagok elegyét töltjük a műszerbe, amire a skálát kalibrálták. Ezért nem mindegy, hogy fagyállóra v. ablakmosóra kalibrált areométerrel mérünk (más a két folyadék összetétele). Ugyanígy az etilénglikolra kalibrált refraktométer is fals értéket fog mutatni, a propilénglikol alapú fagyállót mérünk vele.

Nagyapám mesélte, hogy a honvédségnél az üvöltő 50-es évek elején a szétfagyott blokkot úgy javították, hogy a repedés mentén végigfúrkálták és a lukakba vékony rézhuzalt kalapáltak be.

@fzsolt: Olyan hütő, amelyik -50et tud? Appám, lehet hogy lemaradtam a fejlődéstől.

Csillaggal jelölik a hütőkön a fagyasztási hőmérsékletet, 99% 3+1 csillagos, csillagonként -6fok, azaz időlegesen bírja a -24et, de tartósan max. -18.

Ilyen tesztre már vártam:) 3féle fagyállómérőt próbáltam ki, mire rájöttem hogy a "gukkeros" a hiteles. Az összes pipettás egy vacak, a téglalap alakú, oldalt nyomós-felszippantós is. Azóta szerelőhöz hordom, Beta műszerrel egész mást mutat..

@ccvv: "...Mi a helyzet a színekkel? Piros? Kék? Sárga? Mit károsít a fagyás először? Vízpumpát? Gumicsöveket? Talán a termosztátot? Van-e értelme nyáron kevésbé fagyálló löttyöt keverni? Mi történik, ha tömény, mínusz 70-80 C-s anyagot tölt Feri a hűtőbe, "biztos, ami biztos!" felkiáltással?..."

Végre valaki észrevette, hogy komolytalan a szöveg. Többet vártam én is. Hol a színvonal?

@zsolt64: "Kérdésem hogy mi van az említett fagyasztó teszttel:
kis mennyiségű folyadékot kivarázsolok az autóból.
Kupakban, vagy valamiben beteszem a fagyasztóba.
Megnézem kb. 2 óra múlva. Eredmény olajsűrűségű folyadék, de nincs a fagyásra utaló nyom. Akkor ez jó ?

Mínusz 30-ra fagyasztod? Akkor jó.

Leghuteses auto a megoldas.
Bar mar ujonnan senki sem gyart sajna.

@Gyurma73: A Messershcmidt Bf 109-esek vízhűtésés motorokkal voltak szerelve. Egyébként meg nem a légköri nyomás a lényeg, hanem a hűtőrendszerben lévő túlnyomás, ami ugyanúgy biztosított volt mint az autóknál, szóval nem forrt az 80 fokon.

@Silverstein: Vannak ilyenek, ipari v. biotechnológiai célokra, pl. szövetminták tárolására: biomedical.sanyo.com/eng/products/ultralow_freezers.html
Persze ez nem háztartási cucc, ezzel tisztában vagyok. Az otthoni hűtőláda csak arra jó (mint már más is írta), hogy ha abban megdermed a kocsiból vett minta, akkor csere sürgősen.
A melóhelyemen van -80-as, már rég gondolkodom rajta, hogy kellene fagyállót tesztelni benne, most a cikk hatására ki is próbálom a hétvégén.

Csak óvatosan a kúti méréssel. Ismerősnek az ablakmosót mérték meg. Inkább a szervíz.

Tibby!

Állítsd már be azt a motorháztetőt! ;)

A cikk amúgy jó! :)

@Silverstein:

Az előző munkahelyemen volt egy fagyasztó alagút ami simán tudott -70-et is. Egy 1500 tonnás hűtőházban, ahol a teremhőmérséklet volt -24C!

Legszebb magyar szó az INGYEN .

@kewcheg: elvileg erre szolgál a fagydugó, hogy azt tolja ki, oda táguljon.