Kellemes reggelt, és napot mindenkinek!

Régóta hiányoltam Csikós Úr írásait!
A tegnapi könnyedség után ez enyhén szólva is egy brutális kemény cikk volt a részemre.
Az a gond ,az írással, hogy igaz, - és nem túl jó szembenézni az embernek a hibáival.
Szóval mint 1-es kategória csak alátámasztom, hogy pontos a leírás a tünetekről.
(Néha beleesnék a 6-osba de akkor végig gondlom, és némi józanság jelét képes vagyok felmutatni azzal, hogy elkerülöm.)
További jó szerelést és tervezgetést mindenkinek :)

Az ötlött be, hogy ezután az írás után biztos valamelyik autó menni fog... Remélem nem a Ponton lesz az. :(

Kb 10 éve álmodozom róla, hogy "megcsinálok" egy autót magamnak. Olyan retrósat, gyerekkorfeelingeset. Egyszerűt, szocit, aminek jó tekerni a kormányát, hallom a motorját, tekerős az ablaka, ha elsőre nem indul akkor van értelme próbálkozni, esetleg beszélni hozzá. De már a fiam is mondja...Garázs, hely van, idő akad, volt már a koszos a kezem. Nézegetem a hahut alapnak valót, néha felszökik a pulzus, számolgatok.

Aztán megtaláltuk gyermekkorom első bringáját, egy campinget. Megörültem, mondom gyorsan gyárira teszem a fiatalkori gyalázások, tuningok nyomatit eltüntetve, eredeti alkatrészekkel, hiszen ez valódi filléres garázsdísz...apa első bringája, kb 7 nyár 0-24es programja...

3éve összehajtva áll (fekszik) leengedett gumikkal a padláson...emléket állít a realitásnak

Ajánlom mindenkinek, aki álmodozik, hogy találjon egy régi, összerohadt kombinált-fogót és hozza "gyárira". Kezdésnek nem rossz, közben lehet gondolkodni.

Jó cikk, nagyon jól megírva. Minden szava telitalálat.

Színigaz minden leírt szó!

Ám a szerelem az szerelem! (Átkozott gyötrelem!?)

Ez volt már, nem?

Apropó akar valaki Peugeot 305-öst 1981-ből? 2.5 db-ot kap(hat) (1 dízel 1.5-ös 2db 1.5 benzines) Mindezt kiló árban.

Ez a cikk telitalálat, és minden aspektusában kimeríti a veterános gondolkodásmódot.

....találtam egy régi, rozsdás fogót...csinálgatom..

@Durung: De. Egyszer egy fél/egy órára :-)
Akkor beírtam kommentnek egy qrvahosszút, most nem fogom még egyszer (c:

Jó cikk, csak az én csoportom, az akaratukon kívül, anyagi okok miatt youngtimerezők maradtak ki. :) Kár, hogy az én autómnak minimális esélye sincs, hogy egyszer emelkedjen az értéke vagy csak szimplán szépnek tűnjön, de legalább a nyűgöket is elkerülöm. Jön-megy, nagy, kényelmes, erős, pont mint egy rendes autó.:)

@Durung: Nem ez volt, egy másik cikk volt, amiben szintén lebeszélni próbált Csík a veteránautózásról. Ha nem lenne meg 11 éve a most 30 éves Volvóm, akkor sikerülne is neki, de már én is fertőzött vagyok.
Amúgy magamat egyik kategóriába sem tudom igazán besorolni (talán a kettesbe). 11 éve vettem az akkor 19 éves autót, mert szép volt. Semmi egyéb kötődés nem volt hozzá. Azóta viszont hozzám nőtt, megszerettem, és amíg lehet, megmarad.

A cikk "természetesen" nagyon találó. Talán az időgép-fonalat egészíteném ki egy kissé:

Nem csak visszaemlékezés ez - hiszen olyan autóm van amelyet gyermekkoromban valahogy elkerültem. Egy klubos sátorozásnál azt érzem, mint egy távoli nyaralás során: teljesen kikerülök a hétköznapok világából. Ott a kultúrák különbözősége segít kikapcsolni, itt az autó (a kettőt persze lehet/érdemes keverni!). Pihentető, nagyon.

@Tomato77: Nekem pedig úgy rémlik, hogy már PONT EZT olvastam. Nem is volt olyan túl régen, pár hete talán.

Valójában egy "járós" autó megvásárlása sem okvetlen logikán alapuló döntés eredménye, sőt... Akkor meg inkább szívok valamivel, aminek stílusa is van :)

Én azon ritka szerencsések közé tartozom,aki elsőre belenyúlt a tutiba!
Jó állapotú W108 jó áron,vannak persze hibái,hiányosságai,nem csúcsrestaurált, kis patina, de megbizhatóan működik,hoz, visz a rendszeres karbantartáson kivűl sok mást nem igényel...
Megvan a "szagélmény" az erő és a mókafaktor!
:)))
Életem egyik legjobb döntése volt!

@Durung: igaz, én is olvastam. Aztán eltűnt.

Jah, ez ilyen. Lehetne még boncolgatni a témát, de valószínűleg már akkora terjedelem lenne, ami túl sok...

Kicsit hasonló dolog: gyerekkorom óta motorozok. Egy ismerősöm így harmincon túl felfedezte magának a motorozást. Mondom neki, hogy belegondolva milyen sz.r ez az egész motorozás: veszélyes, kényelmetlen, nem praktikus, plusz pénz az autó mellett fenntartani - nem szól semmi sem mellette. De soha nem hagynám abba...
:-)

Én a 2-es kategoriát nem tartom veteránosnak. Persze nem kell minden autóból veteránt csinálni, és megmenteni ahogyan azt Zsolt írta is egy korábbi cikkben, de aki egy szép autót képes tönkretenni, és elcsúfítani az aktuális gagyival azt nem tudom megérteni. Szabályosan rongálás kategória. Rozsdásított bogarak, porig ültetett Karmann-ok és társai. Sosem fogom megérteni, mi járhat annak a fejében aki pl egy Karmannt képes így tönkretenni

Én a 2-es kategoriát nem tartom veteránosnak. Persze nem kell minden autóból veteránt csinálni, és megmenteni ahogyan azt Zsolt írta is egy korábbi cikkben, de aki egy szép autót képes tönkretenni, és elcsúfítani az aktuális gagyival azt nem tudom megérteni. Szabályosan rongálás kategória. Rozsdásított bogarak, porig ültetett Karmann-ok és társai. Sosem fogom megérteni, mi járhat annak a fejében aki pl egy Karmannt képes így tönkretenni

Ja, és az utolsó bekezdésbe kicsit belekötnék. Aki teheti, és elhivatottságot, megfelelő motivációt na meg persze anyagi hátteret érez hozzá az vágjon bele, egy csodálatos világ a maga buktatóival. De ezektől szép a végén nyerni. Viszont nagyon nagyon már az elejétől racionálisan átgondolva szabad csak belekezdeni. Emocionálisan csak a bukta garantált, ritkán lesz belőle siker.

Csik pszichiáter az autós szakírók között.

Blogmotor megint a topon van ahogy elnézem....

Az a baj, hogy mar addig se jutok el, hogy kivalasszam az aldozatot. Egy 635 CSI, Capri 2.8, vagy egy R12? R17? 2002-es, esetleg egy Escort XR3i Cabrio, vagy egy XR4i, egy Focus RS... Ja, es a 70-es Challenger.
Imadom mindet. Es van hozza harom balkezem, es egy korantsem feneketlen csaladi budget.
Aztan amikor szervizbe kell vinni a jaros autot, mar szivom a fogam. Egy szazast siman benyelne, ha csak kijavittatnam, amit az ido rombolt rajta.
Nem szabad ezt - de olyan jo abrandozni rajta ... :)
Nezzetek a Wheeler Dealerst. Ott a drog, ingyen.

Nagy igazságok vannak a cikkben. Az elmúlt 10 hónap alatt, amit egy 33 éves autó felújításán töltöttem, volt pár mélypontom, amikor már majdnem bántam hogy belevágtam. Most hogy 3 hete sikeres műszaki vizsgát tett a kocsi, hatalmas megkönnyebülés, de valamit meg kell említeni: a hónapokig várt autózás ugyan nagy élmény és nagyon jó dolog persze, de őszintén megmondom megfordult a fejemben, hogy tényleg megérte-e. Amíg csak álmodoztam róla, hogy "ha egyszer kész lesz milyen jó lesz majd menni vele" olyan szinten túlértékelt szintre emelte a vezetési élményhez támasztott elvárásaim, hogy ehhez képest most a valóság már nem is olyan érdekes, hisz tulajdonképpen nem több mint autóvezetés (ráadásul sajna automata váltó). A legdurvább dolog pedig az, hogy már megint a hasznaltauto.hu-t nézegetem... :) Kórkép: birtoklási vágy ez elegyedik "majdénmegcsinálommagamnak" bizonyítási kényszerrel

" Egyvalami közös bennük: a jármű birtoklásához a motivációik soha nem szükségből fakadnak, hanem érzelmiek."

Meg az a jópár ember, akik 20-25 éves vasakkal járnak, mert nincs pénzük jobbra. Ők is biztos érzelmektől fűtve teszik ezt :D
Bár én is elvagyok a 23 éves autómmal, de szerelem, az a gyári sportváltozata lenne, nem ez az 1.4.-es :D

Van a nejemnek (családnak) egy járós Brava 2000-ből, nekem egy félig járós SAAB9000, ami új korában igencsak penge verda lehetett, így 20 évesen kicsit fáradtam még épp szép.
Van egy '82-es Taunusom a legvégéről 1.6 tolótető (valaki vihetné!) ami tíz éve áll garázsban és se pénz se idő se egészség miatt nem fogok hozzákezdeni a feltámasztásához:-(
Ezt még pár éve tetéztem egy '59-es Opel Olinpiával. Na ott azért beáttam a korlátaim és egy év garázsban aszalás után tovább is adtam, pedig ahhoz kötött rengeteg gyerekkori élmény.
A szegény veteránosok több bugyrát is megjártam ilyen módon...
(Ja és van egy Jaffa 350 ami legalább OK)

@Tomato77: És arra már nem jön a NAV-os átírásos szívató csekk :D Nekem sem, 12 éve van nálam a verda :D

Én lennék 6-os. Csak youngtimer-el. Ford Sierra... Mennyi is van belőle? Cosworth (2wd, 4wd) kombi, Ghia, dízel... Ajaj! Csík, ez nagyon jó cikk volt. Tényleg Te vagy az pszichiáter az autós szakírók között, ahogy Czol is írta.

nagyon jó cikk! én is most akarok beállni a sorba (aka. felszállni a szopórollerre :), de még hezitálok, hogy melyik kategóriájú igába dugjam bele a fejem.
na, le is megyek, veszek egy lottót, hátha... :-D

"A mai aspiránsok: Toyota Supra, Peugeot 205 GTI, Nissan 300ZX, a szoci táborból a Volga M24..."

Nem a típus iránti elfogódottság mondatja velem, és lehet, hogy rosszul értelmeztem a leírtakat, de a 24-es Volga nem youngtimer-aspiráns, hanem hosszú évek óta 100%-os oldtimer.

A típus kora, megjelenése, műszaki tartalma és a rendszerváltás körüli tömeges orosz és ukrán reimport miatti ritkasága okán az alap oldtimer-jellemzőket hiba nélkül hozza. Emellett elég drága megvenni és felújítani is, hamisítatlan oldtimer-stílusban tud nyűgös lenni, az alkatrész-ellátottsága számos alkatrészcsoportnál pocsék / nem létező, hozzáértő szerelő nem nagyon van már, és alig van belőle olyan példány, ami nem könyörög teljes felújítás vagy restaurálás után.

Szerintem nem kezdőknek és lájtosan nosztalgiázgatóknak való kocsi, mert amellett, hogy mire tényleg szép és jó lesz, a végső számlán egy csinos, hét számjegyű összeg szerepel majd (ráadásul az első számjegy nem is biztos, hogy az egyes lesz), a Volga még szuper műszaki állapotban is nagyon esetlen jószág. Ha valaki nincs eleve belebolondulva a típusba, ill. a korszakba, aligha fogja szeretni. Formára, hangra, szagra, hangulatra, vezetési élményre nézve is inkább 40-50, mintsem 20 évet repít vissza az időben.

Mindaz, ami a felújításával, használatával, üzemben tartásával jár, távolról sem a youngtimerek, hanem a kettővel régebbi jószágok jellemzője.

A Volga nem csak imitálja az öregautósságot, hanem valóban egy cirka fél év századdal korábbi autótervezési paradigmát képvisel. Emellett a bámészkodók is egyértelműen veteránautónak tekintik. (Elnézést, kicsit túlragoztam.)

" már bekerült egy 1500-as fordulatú centrifugába, és csak azt nézi, hogy a falhoz préselődve el tud-e mászni a piros zoknitól a rózsaszín bugyiig. "

Jaj de beteg itt valaki, de komolyan ! :-))

Én a "golyóimat egy 550 Maranelloért" kategóriába tartozom :(

Javíthatatlan első kategóriás vagyok. Kellett, kész. Megvan és most boldogság. Meg sok szerelés.

@Sidaries: " Az ilyen típusú vevő igazából egy időgépre vágyik."

Hehe.

@RÁJA: Maximálisan egyetértek!

@scuynat: Pontosan. :)

"Egy youngtimer általában sokkal olcsóbb, könnyebben fenntartható "

Minél? :)
Mert ezek azok a kocsik, amikhez általában semmi alkatrész nincs már, ami van, az is már használt-lelakott és soha nem lesz jó már.

Ja, hogy oldtimerhez képest. Az igaz. :)
Sorry,

@VDaNi: Miből gondolod, hogy nincs hozzá semmi?
Még az én autómhoz is vannak új cuccok, nem csak utángyártott. Meg van bontó is.

És aki fiatalon merkúrból vette a kocsit, és már 31 éve úgy vigyáz rá, hogy még most is merkúrállapotban van a kocsi, az melyik kategória? :D

@csirio: Szerintem is az lesz. A posztokbol erezheto, hogy a ponton oriasi lukat utott a Csikos famili budzsejebe. Hasznalni mar tul tokeletes, szobornak meg van mar masik merci ott...

@csirio: Nekem is....

@halor: Dezsőke.... :-)

A legfontosabb, hogy mindig ki kell próbálni az autót! Nem elég rajongani, kedvelni, szeretni, vágyakozni vagy elolvasni teszteket, katalógusadatokat, hanem menni kell vele. Lehetőleg egy jó példánnyal. Elmenni találkozóra, összehaverkodni tulajdonosokkal, felkeresni hirdetett példányokat és menni velük. Nagyon sok későbbi csalódás/meglepetés kivédhető és sok esetben jöhet villámszerű kiábrándulás, még időben.

Sziasztok! Van igazság a cikkben. Nem szeretne valaki egy 74-es évjáratú Polski Fiat 125P típusú, hurkazsír színű, 84000km-t futott nagyon szép állapotú autót? Hobbinak vettem jó pár éve, szeretem is, de be kell látnom, hogy sem időm, sem energiám nincs rá.

Minden Csikós Úr féle írás élmény nekem,jó olvasni.A napokban engem is elkapott a vágy,hogy beszerezzek egy old/youngtimert.A szovjet ipar termékét néztük ki ,egy 1979-es Moszkvicsot.Magyar pénztárca is elbírja,ki tudom fizetni a fényezőt, a karosszériást,egyszerű szerkezet,fenntartása olcsó.Mindennapi használatra kell,nem kiállításra.Ha kész lesz akkor használhatja a gyerek ,pedálozhat benne.

@Sidaries: @scuynat: na abba lehet hagyni. :)))))

Winkler is bukott egy kicsit, Karotta is kuzd, Stump Bandinak is voltak vannak projectjei stb. Csikosrol meg ne is beszeljunk.
Az egesz csak egy agyatlan kuzdelem.
Sajnos en is ebbe a taborba tartozok...

"sípolni kezd a diffi, a váltó"
Ha nem használják akkor mitől megy tönkre?

@delmarco: Nem feltétlen. A Winkler okosba' akarta, azért szívta meg. A Csikós sokkal többet vállalt, mint kéne. A Karotta nem veteránozik.

Neked amúgy miért küzdelem valaminek a fenntartása? A Csikós megcsinálta-megcsináltatta a zöldet, az szép lett, jó lett, azóta nem nagyon ír róla, mert gondolom nincs mit.
Egy bármilyen öreg autó nem problémamentes, de szerintem neki sem kell állni, ha az ember minimálisan nem tud, nem akar, nem szeret szerelni. Meg azért nem mindegy, milyen problémák vannak. És egy rendesen megcsinált veteránnal nem kell küzdeni.

@delmarco: Meg aztán, min szívott a Winkler, meg a Karotta? Kókler szerelőkön. Én is azokon szoktam, pedig nem olyan hű de régi a kocsi.

Hát, Csík, az első pontban rólam írtál.

Kellett egy autó a munkához. Lett, megkaptam a régi családit. Jó lesz pár évig, gondoltam, aztán jöhet az újabb, a szebb, a jobb. Eltelt jó pár év - a családi autót eladni/veszni hagyni? Hát hülye vagyok én? (igen, az vagyok, mert megvan még)

Megörököltem egy szintén családi kocsit, a Féltve Őrzött Kincset. Azt sem adtam el, mert emlék. Hát, van két rossz autóm, egyesek szerint, nekem viszont kellemes beülni akármelyikbe, mert újra gyerek vagyok, csak most a kormány mögött.

Színtiszta érzelmi függés, ha a barátaimat látnám ilyen kocsikkal, biztosan kinevetném őket: né'má' milyen hülyék, ilyesmivel időt/pénzt pocsékolni!

Szerintem az a legrosszabb, amikor kész a projekt ott a kocsi, végre lehetne vele menni és mégis sz@r, ott áll a garázsban, de menni nem lehet vele. Két nagyon jó barátom járt így az elmúlt években. Az egészben a legnagyobb tanulság, hogy ami nem lett szétszedve, felújítva, de legalább átvizsgálva, az 100%, hogy nagyon hamar tönkremegy. Emiatt a legszerencsésebb esetben el sem indul, vagy megáll az autó, rosszabb esetben összetörik, még rosszabb esetben a bent ülők is megsérülnek.

@kran72: azt is annyiért fényezik, mint egy Mercit vagy Ferrarit

csík apu zöld állója a legszebb

@Ikukám: De.Tönkremegy.Én télire lerakom az enyémet,de nyáron munkába járok vele.Tél végén általában valami elektromos bibi van,vagy elmegy a kürt,vagy a tolatólámpa ,nem ugyanott áll meg az ablaktörlő,nyiszorog a fék stb.Kb. 2-3 hét míg újra felépül a járgány.(udvaromon áll,garázsba már nem fér be,de fedett beállója van)

@kewcheg: Ezek rendben vannak természetesen, de a diffi/váltó (a váltó ha automata akkor szintén van esélye a meghibásodásnak, de ha manuál akkor?)

Nem tudom, én lehet szerencsés vagyok, de nekem fél évet is szokott állni az autó viszont soha nincs vele semmi probléma emiatt. Max az első pár percben kamillázik kicsit indítás után, aztán ugyanolyan mint volt. És már több mint 6 éve a kötelező dolgokon kívül semmit nem kellett csinálni rajta, max abszolút bagatell dolgokat de azt meg már kívánja is az ember.

Nagy youngtimer kedvencem: www.youtube.com/watch?v=ERhDIagC8Zc
A kockásságában van egyfajta báj, ami letaglóz.

@tommodore:

Szia!

Tamás, de jó, hogy előkerültél! Nálam van az UHY 478, az egyik Honda CB 400N abból, amit Te csináltál. Lenne pár kérdésem a motor előéletéből, privátban, csak kellene egy elérhetőség. Amúgy nincs vele (már ...) különösebb baj, megszerettem (a Kopaszkutya TC Galériában megtalálod, arra a vetítésre azzal mentem!), el se akarom adni, csak kérdeznék.

Köszi: DA

@deak.atti:

... ja, és betöltötte idén a 30-at, jó egészségben, tehát már veterán korú ... ;-)

DA

...

"Egy jól restaurált autó három-négyévnyi használat után meglehetősen pocsékul tud kinézni, ha valaki nem vigyáz rá extrém módon"

Én ebbe jól beleszaladtam. Nem merem leírni, mennyit költöttem a "járós" 353W-re. A reális értékének a többszörösét. Majd másik autó híján használni kezdtem. Most, 3 tél után az árnyéka akkori önmagának. Lehet megint lakatolni-fényezni. Ismét a reális értékének többszöröséért. Megszállottság? Hülyeség? Néha már én is az utóbbi felé hajlok. :o/ De nincs szívem kidobni. A CB 400N is olyan állapotban került hozzám az előző tulajdonostól, hogy olcsóbb lett volna motor-bontóba tolni, így kisebb lett volna rajta a bukta. Belefogtam, megcsináltattam. Most jó. De annyiból állt meg, mint egy osztrák papíros, névreírva, jobb állapotban. Tanulópénz.

DA

Eddig nem is jutott el az agyamig, hogy ezek szerint 3 youngtimerem is van?! Sőt, ha a robogót beleszámítom, akkor 4! A 4 jármű összesen 100 éves, kiszámoltam...:D

Milyen furcsa, hogy ami a TC egyik cikkjében gáznak számít és cinkes, az a másikban akár érdekes és különleges/dicsérendő is lehet.

Sajnos 2/b Zsoltinak teljesen igaza van.
Több old és youngtimer alatt és után sem tudom azonban azt mondani, hogy köszi ezt nem.
Ahogy egy rendes Férfiember sem képes egy szép fenéknek, vagy egy krómlökhárító csillogásának ellenállni, ennyi...

@Tizenkettő: Az a kategória nehéz. Én 25. éves leszek novemberben, és az E30-asokkal szemezgetek. Csavarig szétszedni, és összerakni. Már megvan költség, szerelők, mit hova, ezer ember befűtve, már csak a kocsi kell.
És lehet kicsit lentebb lenne a kasztni (az M3 futóművére gondoltam, hogy olyat alárakni), meg lehet lenne benne cd-s rádió, stb :)

De kívülről csak a z látszik, hogy hülye gyerek egy vele egykorú, kicsit szebb állapotú roncsban feszít.
Tudom, mert a 30+ Simsonom, amibe egy pár százezres belekerült hasonló dolgot hozz ki. Sőt, elmegyógyintézetbe akarnak zárni, pedig csak szeretek csiszolgatni :)
(Júliusra raktam nem tudom hanyadjára össze, most megint szét van szedve, igaz, ez borulás miatt..)

Hogy miért csinálom, valószínűleg szerelem, de fiatalságom miatt nehezen tudják ez hova tenni. Szó se róla, szeretem az új autókat, bármikor egy f10, vagy gran coupét, de mellettük egy 635CSI, E30, Manta hmm :P

@schimi: Na elmész ám Te a sunyiba!:-)
Majd húsz évig nagypolszkiztam /Miközben a Nysatól, az UAZ-on, 2410 Volgán, Roburon át sokféle "timer" autót vezettem munkaeszközként/.
Imádtam, imádom! Ha meglátok egyet Miskolcon, - röhögjetek ki - szó szerint könny szökik a szemembe.

DE: Már nem kéne:
- Állósnak? Akkor minek?

- Kirándulósnak? Ha évente négyszer indítod be, garantált az útszéli szerelés.
Én hétvégente használtam. /Ha már a munkahelyi járgánnyal a munkába járáson kívül akkoriban úgyis mindent megtudtam oldani/
De még ez is túl ritka használat volt szegényké(k)nek.
Ahogy Csikós is írta; tömítések, elektromosság, stb.

- Veterán talira járni? Ott ölnék meg mindenkit, aki nemhogy hozzáér, de erősebben ránéz!

- Napi használatba? Leharcolódik, kopik!

S akkor még nem is említettem, hogy széppé oldja az emlékezés:
A félállásban berohadt fűtéscsap,a felesleges tolatólámpa /a vonóhorog eltakarta/, a lefittyenő napellenző, szembejövőtől becsapódó tükör, a már azbesztmentes betéttől rendszeresen beragadó fékek, a csavarhúzónyéllel ütögetendő - kiszerelve tökéletese működő - fűtésmotor; hirtelen ennyire emlékszem.

S akkor ez már egy olyan autó, aminek bár a formája egészségesen retrós /gyönyörű!!!/, a technikai megoldásai pláne; OHV, merev tengely, laprugó, stb.
De korrekt, stabil a futóműve, álom a Polonez váltója, pazar(!) a fékje, használható erejű a motorja, ma is szinte teljes értékűen használható.

De inkább maradjon meg szép emléknek: A hangja a fülemben, a jellegzetes illatai az orromban, a szemembe égett látványa, a kezelőszervek kezembe/lábamba ragadt érzése.
Az érzés ahogy vitt az éjjeli országúton - nappali kanyarokban, országon belül - kívül.
Az Emlékek.
nepitelet.hu/autok/fso_fsm/125p/nagypolak_-_a_gep/

Szóval komám; ne hergelj:-)

@Kand_Úr: Na igen. A kaján vigyor oka az arcomon, amit nem láttok: szépen alakul a kocka, az enyém már old és nem young és csak két ajtaja van, meg top chop-polt. Mondjuk gyárilag...
:-)

@Kand_Úr:
Nekem egy '82-es D6-osom volt 10 évvel ezelőtt. Az volt a tanulópénz, első saját autó, de leharcolt példány volt, korábbi kókányoló szerelők megoldásaival. Lelkes voltam, hogy majd egyszer minden rendbe lesz téve rajta és akkor jó lesz. Volt egy átmeneti időszak, amíg nagyjából tényleg használható autó volt, de amikor újra jöttek a bajok, két év használat után eladtam. Utána új Opelek jöttek, jelenleg egy Meriva, amit megszerettem és néha gondolok is rá, hogy talán megéri nálam a youngtimer kort.:) 7 év és 184 ezer km után még mindig kapok olyan megjegyzést, hogy új szaga van, próbálom megőrizni így.:)

Igaz minden ami a cikkben van, de mégsem. :)

Abban az esetben igaz, ha valaki szakértő vagy szakértelem nélkül megvesz egy régi autót, és azt gondolja, hogy csak bele kell ülni, és menni kell vele, nem kalkulál plusz költségekkel, nincs megfelelő tároló helye, stb.

De ha van pénz, paripa, fegyver, akkor miért is kell lebeszélnie az ország legtöbbbet író veteránosának engem arról, hogy vegyek egy régi autót?

Maximalisan igazad van, nagyon jol latod a kerdest, csak szerintem nemfogjak megfogadani a tanacsaidat. En szemelyesen vasaroltam mar eleg sok klasszikus es youngtomert is. Volt amelyiken 25.000$-t kerestem (Espada), volt amelyiken buktam (Amerikab otthonrol kihozott elso tulajos Fiat 128), de mindegyiket szerettem es szeretem.
Az utobbi idoben uzleti szempontok alapjan probalok vasarolni de megsem tudok olyan autot megvenni ami nem tetszik. Tudom, hogy Porschen, Mercin lehetne jol keresni de kiraz a hideg a legtobb nemet autotol. Sajnos otthon a legnehezebb normalis aron elfogadhato allapotu autot venni mert sokan a rozsdaboglyarol azt hiszik, hogy aranytojast tojo tyuk. Vicc de olcsobban veszek Arizonabol rozsdamentes uzemkepes X1/9-est mintha otthon vennek

@Rekumbens: azért hogy az Ő autói többet érjenek! :)

@Kand_Úr: Kand Ur! En mar kb 15 eve csorgatom a nyalam egy ilyenre (nalam a 760 a kattanas) "Sajnos" most nemetorszagban dolgozom a holland hatar közeleben, es ott nagyon jo peldanyok vannak. Ajjaj...:-)

@ColT:
Azzal van a baj, hogy az elet szivas, mert sajnos akinek a veteran tema be is jon nem biztos, hogy muszaki beallitottsagu, ergo irany szakit keresni na ez a szivas, na de kit mit.
Mert, ha ertesz is dolgokhoz mindenhez akkor sem vagy valtost vagy lakatost, fenyzezot stb. vagy valakit akkor is keresni kell es, ha egy kokler az illeto mar furdesz is.
Azthittem, pl. hogy aki a Karottanak csinalta az uvegszallas munkat profi... sajnos tevedtem ez 80.000Ft-ba kerult. No comment
De nem akarok vitatkozni igaza vagy Csikosnak nem szabad elkezdeni az epitgetest, meg a veteranozast barmennyire en is szeretem.

Csikós Zsolti, akárhányszor meglátom azt a 75-ösödet mindig csak az jut eszembe, hogy te tökhülye vagy, hogy eladtad :)

a cikk amúgy találó. annyit még hozzátennék, hogy ha elkezdünk egy youngtimert napi szinten használni, akkor lehet akármilyen jó, gyári állapotban, mindenképp kell rá költeni. nekem eddig ami elromlott rajta az kivétel nélkül amiatt volt, hogy 20+ év alatt elkopnak a kopó alkatrészek, az idő pedig megzabálja az összes műanyagot és gumit, aminek köszönhetően kb. havonta beugrok a szerelőmhöz (most a melegben épp a hűtővíztartály lukadt ki). és még úgyis ráköltök pár Szent Istvánt a gépre, hogy alapvetően semmi baja, csak valami csereéretté válik.
dehát így jár, aki napi 100km-t ingázik egy huszonéves olasz kocsival. ha lenne eszem már rég eladtam volna, és vettem volna egy ésszerű, kisfogyasztású, olcsó autót.
de nem.
mert amikor előzés előtt visszaszúrom 3.-ba, 4ezernél vált a szelepvezérlés és a hátsó kerekek elkezdenek tolni egy földöntúli üvöltés-hörgés kiséretében, akkor úgy vagyok vele, hogy megérte bazmeg! minden egyes forintot, amit az elmúlt 2 évben ráköltöttem és az elkövetkező években rá fogok.
ez tényleg függőség. gyógymód nem ismert.

@Krisi: akárhányszor meglátom Csik 75-ösét: jééé, Krisi! :) ja, nem... :(

:D

Csak most sikerült végig érnem a cikken. Nekem az a véleményem hogy csak azért tűnik olyan nagy szarakodásnak ez az egész mert most a gyáriak helyett mi végezzük el a javítást és újragyártást az ő szakszerszámaik és gépeik nélkül. Addig ameddig az új autót csak megveszi valaki nem tiszteli úgy ahogy kéne- ez csak egy autó minek vigyázni rá használni kell és kész - aztán tönkremegy ez is 4-5 év alatt de még a mai autókon is meglátszik ám a 4-5 évnyi használat. Az oldtimerekre a szobrokra meg azért vigyáznak annyira a tulajok , mert saját maguk szívtak vele és nem a gyáriak , nincs diszpécserközpont akit bármikor fel lehet zargatni ha nem jó valami az autón , nincs szakszervíz és garancia is csak pici vagy semmi . Mellesleg szerintem ez egy jó biznisz lenne ha valaki kellő tőkével egy megbízható hálózatot hozna létre. A másik dolog pedig az árak . Mindig ezzel jönnek az oldtimeresek . Miért sok 1-2 millió egy autó felújítására akár 4 évente ha leosztja az ember mondjuk a két milliót négy évre az kb 41000 ft . Szerintem ebből az összegből egy szobor javítási költsége is messze kijön. És hogy miért nem sok ez ? Ha valaki vesz egy új autót annak az első perceitől csak esik az értéke és nem 2 milla hanem általában 4től indul és plusz a szakszervízbe se dolgoznak ingyen a gyári alkatrészekkel, én nem hiszem hogy ez az oldal kevesebbe kerülne . És jöhetnek a vádak hogy egy új autó mennyivel jobb kifinaomultabb meg mittudomén , lehet hogy az de ha az ember a lelkére hallgat és jobban érzi magat egy régiben aminek már növekszik az értéke akkor eléggé valószínű hogy jól jár .

Nagyon jó és igaz cikk. Csak az a kár, hogy még mielőtt meglett a jogsim "kissé" rákattantam a youngtimerekre. Most, hogy egyre jobban ismerem az új autókat egyreinkább sűlyedek - gyorsuló tempóban. Ha jól emlékszem, előbb dőlt el, hogy kell egy BMW e32 735i (kéziváltós!) minthogy meglett a jogsim...